Variációk zsákutcákra – írjunk „Horrorregényt”?

Ugye nem hangzik túl biztatóan?

De mit is tegyünk akkor amikor a nagyon jól eltervezett változás mellett, egyszerűen a lustaságunk miatt nem kivitelezhető a változás?

Az egyik serpenyőben találjuk a változás vágyát, a másik serpenyőben pedig a lustaságot.

Neked merre billen a mérleg nyelve?

Nagyon sokan el sem tudnák képzelni, hogy az eltervezett cselekedeteiket ne valósítsák meg.

Mások viszont újra és újra a saját maguk által felállított akadályba ütköznek, ami nem más, mint a lustaság, legtöbbször megspékelve kifogások sokaságával.

Ilyenkor drasztikusnak kell lennünk és végig kell zongorázni azt az eseménysort, ami biztos, hogy be fog következni ha nem változtatunk.

Vegyük sorra a negatív lehetőségeket. Milyen következményekkel számolhatunk ha továbbra sem váltunk? Nagyon messzire el lehet ezzel menni, akár egy „Horrorregény” is kikeredhet a saját magunk által megalkotott történetünkből. Ha nem elég rémisztő, amit látunk, akkor dolgozzunk még egy kicsit rajta, egészen addig, amíg fel nem ismerjük, hogy elbaltázhatjuk a jövőnket azzal ha nem lépünk és nem cselekszünk.

Hogyan érint ez Téged? Nyilván nagyon negatívan és lehangolóan.

Amint elkészültünk ezzel a negatív forgatókönyvvel és már kellően kétségbeestünk, kezdjük el kidolgozni a másik irányvonalat, azaz a célt és a részletes cselekvési tervet írásban, lépésről lépésre, aprólékosan, időben behatárolható módon.

Ez hogyan hat Rád érzelmileg?

A kontraszt óriási a „Horrorregény” és az „Sikerforgatókönyv” között.

Ahhoz, hogy megakadályozzuk az első verziót, számba kell vennünk, hogy melyek azok a tényezők, amelyek visszatartanak, akadályoznak és mit tettünk eddig a probléma megoldása érdekében. Sokan ilyenkor jönnek rá, hogy csak és kizárólag rajtuk múlik a megvalósulás sikere, de nyilvánvalóan eddig egyszerűbb volt semmit nem tenni, vagy a megszokott kifogásokat legyártani, hiszen az kevesebb energiabefektetéssel jár. Viszont gondolkozzunk el azon hosszútávon, hogy mi lesz, ha minden a régiben marad. Lehet, hogy a közeljövőt, a holnapi napot még nem fogja befolyásolni a lustaságunk, de ha 1 évre, 5 évre, vagy akár 10 évre előre tekintünk, akkor láthatjuk, hogy közel sem ott fogunk tartani, ahol szeretnénk.

Tegyük fel, hogy már holnap megtesszük az első apró lépést ahhoz, hogy elinduljunk. Nem kell nagyot lépni egyelőre, csak a lehető legkisebbet, aztán holnapután már egy kicsit nagyobbat és így tovább. Ha a példaképeidet veszed alapul, nyilván ők sem úgy születtek, hogy ölükbe hullott az az életforma, amely most jellemzi őket.

A zsákutca felvázolásával és a „Horrorregény” megírásával tudatosíthatod magadban – ha eddig még nem sikerült – hogy milyen komoly árat fizethetsz a viselkedésedért, főként ha eddig beletörődtél a következményekbe és nem tettél semmit és csak ímmel-ámmal követted a célodat.

coach.hheni@gmail.com

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: