Amikor 15-20 évesen próbálgatják a szárnyaikat a gyermekeid vagy talán már ki is repültek a fészekből, sokféle érzés kavarog Benned.
Egyrészt szomorú vagy, mert úgy érzed, hogy elvesztetted fontos szülői szerepedet, másrészt felmerül a kérdés Benned, hogy mihez is kezdj magaddal, mihez is kezdj azzal az idővel, ami most hirtelen az öledbe hullik.
Az elmúlt két évtizedet szinte csak a gyermeknevelésnek szentelted és talán már el is felejtetted, hogy ki vagy Te. Mi az, ami Téged igazán érdekel? Mire vágysz? Milyen álmaid vannak, amiket mindig is szerettél volna megvalósítani? Hogyan tudnád megvalósítani ezeket? És még milyen új, izgalmas lehetőségeid vannak? Melyik úton indulj el?
Sokaknak hiányzik az, hogy fel tudják dolgozni az új élethelyzet által okozott krízist és megtalálják újra Önmagukat. Én magam is átéltem, megéltem ezt, coachként ebben segítek Neked.
A 10 alkalomból álló „Hurrá, újra szárnyalok!” online coaching üléssorozat során hetente találkozunk 1 óra hosszára és átbeszéljük a következő témákat:
Az üres fészek szindróma által okozott gyász feldolgozása
Kapcsolattartás a kirepülő gyermekekkel
Új szintű kapcsolat felépítse a házastárssal/partnerrel
Kezd el törődni Magaddal!
Hogyan találj Önmagadra?
Milyen vízióid vannak a jövődről?
Hol tartasz most?
Lehetőségek feltárása.
A jövődbe vezető út kijelölése
Tervezés
A 10 hetes üléssorozat ára: 100.000 Ft.
Sok esetben évekbe telik feldolgozni a fájdalmat, ami a gyermekek kirepülésével jár és aztán ismét évekbe amíg a szülők rátalálnak az új Önmagukra.
A üléssorozat segítségével sok olyan coaching eszközt ismersz meg, amelyeket alkalmazva éveken spórolhatsz meg magadnak és sokkal könnyebb lesz nyitnod az új Éned felé.
Ha úgy érzed, hogy ebben a cipőben jársz Te is és nyitott vagy arra, hogy szívesen felfedezd újra Önmagadat, írj és megbeszéljük a részleteket.
Ha úgy érzed, hogy ebben a cipőben jársz Te is és nyitott vagy arra, hogy szívesen felfedezd újra Önmagadat, írj és megbeszéljük a részleteket.
Lehet, hogy azt sem tudod meghatározni pontosan, hogy mi az az új tevékenység, amihez hozzá szeretnél fogni?
Csak érzed, hogy olyan élményt szeretnél átélni, amit régebben, amikor boldognak érezted magad.
Idős emberekkel végzett kísérlet alapján bebizonyosodott, hogy a múltbeli boldog események felidézése jelentős mértékben javítja az általános egészségi állapotot. A kutatók két csoportot hoztak létre. Az egyik csoport alanyait megkérték, hogy sokat nosztalgiázzanak, beszélgessenek a fiatalkori boldog élményeikről, történésekről; hallgasság azokat a zenéket, mint régen; hasonló ruhákat hordjanak, mint régen. A másik csoport alanyait megkérték, hogy ne idézzék fel a múltat, csak a jelen történéseivel foglalkozzanak. A kísérlet eredménye az lett, hogy a nosztalgiázó csoport tagjainak már egy hét után javult az általános egészségi állapota, egyenesebb lett a tartása és sokkal optimistábban, derűsebben látták a jövőt is, mint a kontroll csoport tagjai.
Sokszor előfordul, hogy egy-egy eseményre évek vagy évtizedek múltával már nem emlékszünk részletesen, csak az érzésre emlékszünk, de arra teljes mértékben. Ebből az érzésből kiindulva lehet kutatni magunkban, hogy milyen események tettek minket akkor boldoggá és megnézhetjük azt is, hogy anno mi váltotta ki ezt a boldogságot.
A boldogság mérhető?
Ennek a meghatározásához kiindulópontként nyújt segítséget a Boldogság és Siker görbe gyakorlat.
Rajzolj le egy koordináta rendszert, amelyben az X tengely jelképezi az időt – a kiindulópont legyen a születésed időpontja.
Az Y tengely pedig a boldogságod és sikered mértékét 1-10-es skálán.
Miközben rajzolsz, tedd föl magadnak a következő kérdéseket:
Milyen jelentős események történtek az életemben?
Amikor erre a kérdésre válaszolsz, először jelöld az X tengelyen az évszámokat. Majd egy ponttal jelöld az évszám fölött a boldogságod és sikered mértékét 1-10-es skálán.
Miközben ezeket meghatározod, vedd figyelembe azt is, hogy lehet, hogy voltak olyan jelentős események az életedben, amelyek közben a boldogságos mértéke 1-es volt, vagy talán -1. Ezeket is jelöld be, mert segítséget, útmutatást nyújthatnak majd a jövődre nézve.
Hol voltam, amikor az a jelentős esemény történt?
Miért voltam ott?
Kik vettek körül?
Milyen ízeket, illatokat éreztem?
Miért voltam boldog?
Mi volt az örömöm forrása?
Mi befolyásolta még, hogy ott és akkor boldog legyek?
Próbálj meg minél részletesebben visszaemlékezni a múltbeli eseményekre.
Képzeld el, mintha egy film lenne, amit már régen néztél meg.
Fontos, hogy ne kapkodd el a „sztorizást”. Nyugodtan beszélj róla hangosan, vagy írd is le őket. Az írás által lassulnak a gondolataink és így képesek vagyunk még részletesebben az emlékezésre, a gondolkodásra.
Vannak olyanok, akik 1-2 óra alatt felrajzolják a Boldogság és Siker görbéjüket, másoknak ez akár 1 hétig is tarthat, mert szeretnek részletekbe menően visszaemlékezni a történésekre.
Amikor már úgy érzed, hogy készen vagy, nézz rá az alkotásodra és vonj le következtetéseket a következő kérdések segítségével:
Mik az örömöm forrásai?
Milyen típusú eseményeknek örültem kevésbé?
Van-e valami közös, hasonlóság a pontokban, a boldogságom mértékében?
Mi a boldogságom „titka”?
Mit jelent Számomra a boldogság?
Mivel a „boldogság” mindenki számára más jelentéssel bír, ezért a legutolsó kérdésre adott válasznak nagy jelentősége van.
Nagyon érdekes felfedezéseket tehetünk. Volt olyan kliensem, aki a görbe felrajzolása után rájött, hogy ő akkor érezte magát boldognak, amikor egyedül ért el sikereket. Például gyerekként, amikor megtanult biciklizni, vagy amikor megnyert egy egyéni tanulmányi versenyt, bajnoki címet szerzett magasugrásban, sikerült a nyelvvizsgája, megszerezte a diplomát, megvásárolta az első autóját. Mindeközben olyan fontos események is történtek az életében, amikor egy csoporttal, csapattal együtt vettek részt fontos versenyeken és díjat is nyertek, de az mégsem okozott neki akkora örömöt, mint az egyéni sikerélmény.
Majd tovább részletezve az eseményeket, rájött, hogy azért nem boldog a munkahelyén, mert mindig csapatban kell dolgoznia és bár szereti a munkáját, mégsem érez igazi boldogságot és nem érzi a „flow” élményt úgy, mint régen. A további részletezés után pedig levonta azt a következtetést, hogy mindenképpen olyan munkát kell keresnie, ahol egyénileg dolgozhat és így érhet el sikereket, boldogságot.
A Boldogság és Siker görbe felrajzolását később célszerű leszűkíteni az elmúlt 1 évre, majd az elmúlt 1 hónapra, 1 hétre, akár óránkénti bontásban és feltenni az előzőekben említett kérdéseket. Rá fogsz majd jönni arra, hogy mik a valódi örömforrásaid és ez jó alapot fog biztosítani számodra a jövőbeli terveidhez.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy csak olyan tevékenységeket kezdj el a jövőben, amelyek korábban örömöt okoztak Neked. A Boldogság és Siker görbe közben feltett kérdések megválaszolása során viszont beindul a fantáziád, hogy milyen irányok lehetnek jók számodra.
Ez lehet az első lépés a jövőd kialakításában, hogy aztán továbbgondold az ötleteidet.
„Csak azért sikerült jól a projekt, mert a kollégáim támogattak.”
„Csak azért sikerült jól megszerveznem a szülinapot, mert szerencsém volt mindennel.”
Érzed, hogy sántítanak a mondatok?
Vannak, akik nem hisznek a saját erejükben, nem hisznek abban, hogy nekik lehet bármilyen érdemük egy cél vagy ötlet megvalósításában és igyekeznek kisebbíteni az érdemüket, távol tartva önmagukat a siker szelétől.
Legbelül azonban ők is tudják, hogy sorozatos véletlenek nem léteznek és nekik is szerepük van egy sikeres projekt megvalósításában, akár munkával kapcsolatos, akár valamilyen magánéleti projektről van szó.
Azonban nagyobb problémába ütköznek önmagukkal kapcsolatban, amikor kifejezetten sikertelennek érzik magukat és nem találják a homokszemek között csillogó aranyló szemeket.
A készségek, képességek olyanok, mint az arany a homokszemek között. Nem látszanak azonnal, csak akkor ha a napfény rájuk esik és megcsillannak. Meg kell őket keresni.
Minden egyes ember rendelkezik az átlagoshoz képest kiemelkedőbb, kimagaslóbb, jobb képességgel és készséggel. A kérdés az, hogy tisztában vagyunk-e azzal, hogy mi lehet a saját, különleges képességünk.
Ha például nem sikerül egy tervet megvalósítani, egyrészt érdemes azt megvizsgálni, hogy milyen tényezők hiányoztak ahhoz, hogy megvalósuljon; másrészt pedig azt is meg kell vizsgálnunk, hogy milyen kompetenciákat tudtunk nagyon jól használni a terv megvalósítása felé vezető úton még akkor is, ha történetesen nem értük el a célunkat.
Mennyi mindent tettünk meg azért, hogy sikerüljön a terv?
Miben voltunk nagyon jók?
Mennyi akadályba ütköztünk közben, amiket aztán leküzdöttünk?
Hogyan küzdöttük le ezeket az akadályokat? (A „szerencsém volt” kifejezést ezen a pontos felejtsük el)
Milyen új készségeket sajátítottunk el közben?
Tudatosítottuk-e magunkban az új képességeinket?
Ha megakadunk egy problémával, három irányba tekinthetünk: hátra, a már leküzdött szakaszra és a közben jelentős szerephez jutó készségeinkre, képességeinkre; előre, ahol megmutathatjuk és használhatjuk a kompetenciáinkat; és lefelé, arra a helyre, ahol éppen megrekedtünk.
Azonban azt mindig szem előtt kell tartanunk, hogy a nehézségeket ebben a lenti szakaszban hajlamosak vagyunk felnagyítani, a kompetenciáinkat pedig sokkal kisebbnek látjuk vagy talán nem is látjuk.
Pedig reálisan azt kell feltételeznünk, hogy nem a szerencsén múlik egy terv megvalósítása, hanem igenis a saját erőnket, erősségeinket felhasználva teszünk valamit, ami aztán előrevisz.
Segítek abban, hogy megcsillanjanak az aranyszemek, észrevedd és tudatosan használd fel őket a következő terveid megvalósítása során.
Vannak, akik ledermednek egy ilyen kérés után, majd minden eddigi tudásukat összeszedve próbálják egy éjszaka alatt behozni azt a lemaradást, amit az jelentett, hogy esetleg már hónapok, vagy évek teltek el anélkül, hogy egyrészt prezentációt készítettek volna, másrészt, hogy angolul kommunikáltak volna.
Így ez a két szó: „prezentáció” és „angolul” rémálomszerűen kiváltja a kezdeti sokkot, majd hősünk pánikszerűen próbál valamiféle segítséget keresni az internetet, munkatársaktól, haveroktól, egykori angoltanárától, könyvekből, stb … kisebb vagy nagyobb sikerrel. Másnap viszont kialvatlan és úgy érzi, hogy a csatát elveszítette, elesett.
Vannak, akiknek külön-külön nem jelent megpróbáltatást ez a két fogalom, hiszen szinte minden héten készítenek prezentációt és egyébként jól elcseverésznek a külföldi haverokkal is, ha szórakozásról, kirándulásról vagy éppen főzőcskézésről van szó.
De a két szó együtt már kisebb vagy nagyobb kihívást jelentő kombináció, ami bonyolítja a helyzetet.
Ezért építettem fel az „English for Presentations” című tréningemet, mely során a résztvevők gyakorlati útmutatást kapnak a prezentációk készítésével, előadásával és az ezzel összefüggő angol nyelvhasználattal kapcsolatban.
Részletezzük, hogy hogyan
építsük fel a slide-okat,
határozzuk meg a prezentáció időtartamát,
győzzük le a lámpalázat,
legyünk jelen a prezentáció során és ne veszítsük el a fókuszt,
tegyünk megfelelő első benyomást,
köszöntsük a közönséget, hogyan tartsuk velük a kontaktust; mi a szerepe a testbeszédnek,
használjuk a hangunkat,
beszéljünk „nehéz” témákról; milyen eszközöket használjunk,
elemezzünk grafikonokat
ne terheljük túl a közönségünket számadatokkal,
vonjunk le a végén következtetéseket,
válaszoljunk a váratlan kérdésekre,
feleljünk kellemetlen kérdésekre,
tegyünk megfelelő utolsó- és hosszan tartó benyomást, stb…
A tréning során sok-sok apró „trükköt” is elsajátítanak a résztvevők, amelyek magabiztosabbá teszik őket a prezentáció során – mind az előadásmódot, mind az angol nyelvet illetően.
A tréninget három szinten állítottam össze: azoknak, akik erős alapfokú nyelvtudással rendelkeznek, valamint a közép – és felsőfokú nyelvtudással rendelkezők számára.
Egy szintfelmérő után kiderül, hogy ki, milyen szinten van. Aztán kezdhetjük is a lámpaláz leküzdésének elsajátításával és a mindfulness módszerrel fűszerezett angol nyelvi prezentációs tréninget. 😊
Azoknak, akikből folyik a szó, mennyire okoz nehézséget az, hogy eligazodjanak saját gondolataik útvesztőiben is?
Sokan irigykedve nézik azokat, akik bármilyen társaságban feloldódva sokszor lyukat beszélnek mások hasába és megállás nélkül folyik belőlük a szó.
Pedig nekik sem könnyű mindig.
Például akkor, amikor eljönnek hozzám az első coach ülésre azt várva, hogy a segítségemmel, támogatásommal megoldást találunk egy-egy felmerülő problémára és miután már 5 perce beszélnek a feltett kérdésemre válaszolva, rájönnek, hogy elvesztek a saját gondolataikban, nem igazán tudják megfogni a lényegét annak a gondolatcunaminak, ami a fejükben van.
Sok esetben ez az oka annak, hogy kapkodnak egyik feladattól a másikig, semmit nem tudnak befejezni időben, nem tudják tartani a határidőket.
Ilyenkor szükség van egy kis rendszerezésre. Megkérem őket, hogy játsszuk el, hogy újságot írunk és szükség van egy szalagcímre és alcímekre. Szalagcímként megfogalmazva a vízió is erőre kaphat!
Gondolja végig, hogy melyik az a legfeljebb 5 kihívás, amely a legfontosabb jelenleg az életében. Majd el kell döntenie, hogy az 5 közül melyik kerüljön előtérbe és melyik jelenjen meg kisebb betűmérettel. Ezt követően írjon egy-egy tömör összegzést mindegyikről a szalagcím alá. Aztán az 5 témáról írjon egy-egy cikket, amely nem lehet több 10-10 sornál. ilyenkor törekednie kell arra, hogy most tömören kell megfogalmaznia a mondanivalóját, mindenféle sallangoktól mentesen, hogy beleférjen a 10 sorba. A cikket a legfontosabb tényekkel kell kezdenie.
Tehát meg kell különböztetnie a lényegest a lényegtelentől és nem veszhet el a részletekben.
Tovább játszva a gondolattal arra is figyelnie kell, hogy mi az, amit az olvasónak mindenképpen meg kell tudnia ahhoz, hogy érdekes legyen számára a cikk és végigolvassa.
Ez a gyakorlat segít áttekinteni a helyzetet, felismerni a prioritásokat és egyértelmű célokat megfogalmazni. Az összetett helyzetek is áttekinthetőek lesznek és a látszólag megoldhatatlan problémák megoldhatóvá válnak.
Miután rendszeressé válik a gyakorlat, kialakul a készség a tömör áttekintéssel kapcsolatban és kellő gyakorlás után már elég csak a főcímeket leírni, hogy rendezzék a gondolatcunamit.
Ha szeretnél ebben részletes segítséget kapni, írj és megbeszéljük a részleteket.
Sokszor halljuk, talán már a csapból is az folyik, hogy légy pozitív, nézd az élet napos oldalát, soha ne légy rosszkedvű, minden jobb lesz ha nem gondolsz a negatív történésekre ….
Ez tényleg segít?
Ez a fajta szemléletmód azt próbálja elhitetni, hogy szinte bűn ha néha egy kicsit lehangoltak vagyunk, akkor is ha az élet éppen nem jó lapokat osztott. Bizonyos megközelítés szerint könnyebbnek tűnhet megküzdeni a nehézségekkel ha megpróbálsz pozitív maradni.
Azonban ezt is túlzásba lehet vinni. Ha valójában nem így érzel, mert nem sikerült egy vizsga, vagy éppen nem jól teljesítettél a munkahelyen, vagy veszteség ért, stb… nem érted, hogy minek is kellene örülni, miért is kellene abban az adott pillanatban pozitívnak maradni.
Tényleg, miért is kellene elnyomni a negatív érzéseinket? Tényleg könnyebb lesz ha nem gondolunk rá? Tényleg hatásosabb hosszútávon is ha eltereljük a figyelmünket és nem éljük meg az adott pillanatot?
A toxikus pozitivitás káros, egyáltalán nem segít amikor épp egy nehéz időszakon mész keresztül.
Nem kell azt a látszatot kelteni, hogy a negativitás a gyengeséggel egyenlő. Ez nem fogja a szorongásodat feloldani. Ne nyomd el magadban a kellemetlen érzéseket. Ha megéled őket, átéled őket, kibeszéled őket magadból, sokkal hamarabb túl tudsz jutni rajta. Ellenkező esetben alvászavarhoz, szorongáshoz és súlyosabb esetben depresszióhoz is vezethet.
Az ember rengeteg érzelmi állapotba kerülhet. Próbáld meg pontosan megfogalmazni, hogy mit is érzel és miért érzed azt. Így sokkal könnyebb lesz változást elérni és továbblépni, mert tudni fogod, hogy mi okozza az érzelmeket.
Fogadd el a, hogy az élet egy hullámvasút, néha vannak nehéz pillanatok, amelyekről nem lehet az ellenkezőjét állítani.
Viszont azt veszed észre magadon, hogy hajlamos vagy sokat panaszkodni és egyre kevesebb ember kedveli a társaságodat, lép hátra egy kicsit és próbáld meg kívülről szemlélni magadat, hogy valóban olyan rossz helyzetben vagy-e folyamatosan, mint ahogyan ezt állítod magadról.
Éld meg a valódi érzelmeidet és ha kell, indulj el az életed egy részén egy másik irányba, változtass.
Hozd ki az adott helyzetből a legjobbat, legtöbbet… ilyen értelemben légy pozitív.
Kaptál egy hirtelen felkérést, hogy tarts angolul egy prezentációt, mert jönnek a külföldi kollégák?
Hogyan fogod leküzdeni a lámpalázadat?
Hogyan fogod felépíteni a mondanivalódat?
Milyen kifejezéseket fogsz használni, hogy gördülékeny legyen a kommunikációd?
Hogyan fogsz reagálni a feltett kérdésekre?
… és még rengeteg kérdés felmerülhet benned…
A külföldi kollégákkal csevegni kell az ebéd során?
Hogyan kezdeményezd a beszélgetést?
Hogyan kérdezz?
Hogyan ne kérdezz?
Hogyan válaszolj a kérdésekre?
Milyen válaszokat ne adj?
Hogyan tedd gördülékennyé a párbeszédet?
Milyen témákat érints?
Milyen témákat ne érints?
… és még sok olyan gondolat felmerülhet benned, amit helyre kellene tenni….
Behívtak angol nyelvű állásinterjúra és nem tudod, hogy hogyan készülj rá?
Milyen kérdéseket fognak várhatóan feltenni?
milyen témákkal kell készülnöd?
Hogyan reagálj ha több interjúztató is lesz?
Hogyan öltözz fel?
Hogyan válaszold meg a kérdéseket?
Milyen tulajdonságaidat, kompetenciáidat emelj ki?
… stb…
Ha ilyen és ehhez hasonló kérdések felmerülnek benned egy-egy megoldandó, eseti jellegű szituációhoz kapcsolódóan, és nem igazán tudod, hogy hogyan indulj el a magabiztos úton, akkor Neked való a nyelvi coaching.
Mindezen kérdés megválaszolásában tudok segíteni, hogy aztán 2-5 nyelvi coaching alkalom után a saját nyelvi tudásszintednek megfelelően, magabiztosan találkozz és kommunikálj a külföldi vendégekkel, üzleti partnerekkel, leendő munkaadóiddal, stb…
Ha érint a téma és bővebb tájékoztatást szeretnél kérni, írj és megbeszéljük a részleteket.
Ha már elérted a felsőfokú szintet és szeretnéd feleleveníteni a tudásodat vagy szeretnél szintet lépni ahhoz, hogy anyanyelvi környezetben is könnyedén elboldogulj, akkor lépj szintet. A nyelvtan frissítjük, de már nem az unalmas szabályokat kántáljuk 😊, csak finomhangoljuk ha szükséges. A hangsúlyt a szókincs bővítésére és a szóbeli kommunikációra helyezzük.
Miért van erre szükség?
Jól jönnek azok a kifejezések, amelyeket gyakran hallasz filmekben, de nem igazán tudod hova tenni őket, vagy éppen tudod, hogy nagyjából mit jelentenek, de még nem váltak az aktív szókincsed részévé.
Vagy amikor az üzleti partnereid a „small talk” során elrugaszkodnak a hagyományos business szókincstől és azt gondolják, hogy te is épp úgy ismered az idiómákat, mint ők, akkor érheti őket meglepetés.
Jobb leszel-e, mint a versenytársaid?
Sokan azt gondolják, hogy a C1 szint fölött már nem kell tovább tanulni, hiszen ezzel már elboldogul az ember. Igen, el lehet vele nagyon jól boldogulni, de ha a karrieredben is szeretnél szintet lépni, akkor az elvárások is egyre magasabbak lesznek. Mindemellett egyre több azoknak a száma, akik C1 szinten beszélik az angol nyelvet. Csak úgy tudsz kitűnni egy ilyen csoportból, ha Te még magasabb szintre állítod a mércét. Lépj mielőtt még a többiek is észbe kapnak és szerezz versenyelőnyt magadnak.
Gondolj bele, amikor elkezdted a nyelvet tanulni talán nehezen indult, de amint egyre feljebb léptél, egyre nagyobb rálátásod nyílt a szókincsre, a nyelvtanra és egyre gördülékenyebben fejezted ki magadat. A C2 szint elérése már nem fog vért és verítéket kívánni, könnyedén fog menni…, de csak akkor, ha felállsz a startvonalhoz és elkezded. „Just for fun.”
Ha ebben a cipőben jársz, írj és megbeszéljük a részleteket: angol.hheni@gmail.com
Életterv készítés – Hogyan ne essünk bele ugyanabba a hibába?
Amikor egy állásra jelentkezve írunk egy önéletrajzot sokszor azon kapjuk magunkat, hogy lepereg előttünk életünk filmje és az önéletrajzhoz szervesen nem kapcsolódó pillanatok, események is eszünkbe jutnak, amelyekre emlékszünk – jó szívvel vagy éppen rossz emlékeket társítva hozzá.
Ilyenkor érdemes meg-megállni és elgondolkozni azon, hogy pontosan mikor történt az az esemény, mit tettünk éppen akkor, milyen gondolatokkal voltunk elfoglalva, hogyan éreztük magunkat, milyen körülmények közt éltünk, kik vettek körül minket, hogyan alakult a magánéletünk, hogyan alakult a munkánk, stb… Ha mindezt átgondoljuk és a hivatalos CV megírása után fektetünk egy ki időt Önmagunkba, kielemezve az akkori helyzetünket, utólag sok mozzanatot, összefüggést megérthetünk az eddigi életünkkel kapcsolatban, amit akkor nem értettünk.
Egy teljesen új felismeréseket és belátásokat hozhat. A coach pedig azzal segít, hogy kérdez mindeközben, hogy minél több szempontból tudjunk tekinteni egy-egy helyzetre és minél tisztábban lássunk. Ezért a coaching folyamatot megelőzően előfordul, hogy bekérem az ügyfél önéletrajzát, ami ebben az esetben nem egy szigorúan állásinterjúra elkészített CV, hanem tartalmazza élete egyéb – ha szükséges – magánéleti vonatkozású fő állomásait is. Ez mindig megkönnyíti azt, hogy lássam a kliens életét, mert ez fontos számomra és szeretnék minél egészebb, kerekebb képet kapni az ő valóságáról.
A coaching ülés során pedig végigbeszéljük az egyes állomásokat a fönt említett kérdések vonatkozásában. Ezzel az ügyfél felfedezi személyes kompetenciáit, sokszor olyanokat is, amelyeket eddig nem vett észre, de a jövőben hasznát veheti.
Egyre inkább kirajzolódik, hogy milyen helyzetekben tud legjobban boldogulni és melyek azok a helyzetek, amelyeket el kell kerülnie a jövőben vagy nagyobb körültekintéssel kell kezelni.
Ha egy koordináta rendszerben ábrázoljuk az életvonalat, az X tengely az időt jelöli, az Y tengely pedig az érzelmi mutatót. A pontok által alkotott függvényből pedig szépen sorban kirajzolódnak a a kliens életének azon pontjai, ahol egyértelműen nagyon jól érezte magát.
Ebből kiindulva aztán feltárjuk az erőforrásokat és levonjuk a következtetéseket, azért, hogy megakadályozzuk az ismétlési hibákat és lehetővé tegyük egy személyre szabott hivatás- és életterv készítését.
Freelancer, azaz szabadúszó vagyok. Ezzel a mondattal mutatkoztunk be egymásnak: Móré Zsuzsa, mint szervezetfejlesztő-szupervizor, coach és én, mint üzleti angol nyelvtanár és coach. A beszélgetésünk során rájöttünk, hogy a szabadságvágyunk és a hivatásunk szeretete jelentik a közös pontot, amire jövőbeni szakmai együttműködésünket alapozhatjuk. Első közös munkánk ez a cikk, amelyben leírtuk, hogy hogyan éljük meg a freelancer létünket.
A Wikipédia szerint: „A freelancer vagy magyar fordításban szabadúszó munkavállaló olyan magánszemély, aki nem más alkalmazottjaként dolgozik.
A freelance munkavállalás mikéntje változatos. Szabadúszók köthetnek projektre esetleg megszabott időtartamra szóló írásbeli szerződést, mások számára elég a szóbeli megállapodás is. Bizonyos esetekben írásbeli megbízást, illetve a munkabér letétbe helyezését is kérheti a munkavállaló.
A freelancer munkadíja is hasonlóan sokszínű. A szabadúszó kérhet óradíjat, napidíjat, esetleg egy összeget jelöl meg az egész projektre. Többnyire a munkadíj flexibilis, azaz nincs fix óradíj, vagy projektdíj, hanem például a határidők, a kidolgozottság és a projekt nagyságának függvényében változhat az ár. A projektek többségét annak lezárta után fizeti ki a munkaadó, de lehetőség van a projektet szakaszokra bontani, s 1-1 szakasz befejezése után a projekt összköltségének arányos lehívásához.”
Nagyon sok oka lehet annak, hogy valaki szabadúszó munkavállalóként dolgozik. Van, aki azért lett szabadúszó, mert otthon is ezt látta. Van, aki azért, mert otthon nem ezt látta. Van, akire egyáltalán nincs hatással, hogy otthon mit látott, egyszerűen így hozta az élet. Aztán vagy megszokta és megszerette, vagy megszokta és belenyugodott, vagy megszökött … azaz visszatért a hagyományos alkalmazotti léthez. Van, aki a szabadságot kereste és találta meg ebben az munkavégzési formában.
Mit jelent freelancer-nek lenni?
Azok számára, akik még nem voltak szabadúszók és csak messziről ismerik ezt a munkavégzési formát bizonyára azt jelenti ez a kifejezés, hogy szabadok vagyunk, nincsenek kötöttségeink, határidőink, nem irányít minket senki és egész nap azt csinálunk, amit akarunk, úgy osztjuk be az időnket, ahogy akarjuk. Ha lehetőségünk van rá, talán ki sem kelünk az ágyból egész nap és lógathatjuk a lábunkat.
Ez részben így is van. Viszont én még nem találkoztam egy olyan szabadúszóval sem, aki ne lett volna betáblázva vagy ne lettek volna határidős projektjei, illetve saját magának szabott határidői. Ehhez a munkavégzési formához elengedhetetlen az önfegyelem és a tudatos tervezés, szervezés, a kitartás, a pozitív hozzáállás, a kíváncsiság és az elképzelések megvalósítása.
Néha előfordul, hogy a megfelelő tervezés, szervezés ellenére mégsem lesz olyan sikeres egy-egy projekt, mint amilyenre számítunk. Tudatában vagyunk annak, hogy ez is része a fejlődésnek, tanulunk a hibáinkból és újabb utakat keresünk. Képesnek kell lennünk megújulni.
Milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy freelancer-nek?
Míg az alkalmazottként dolgozó emberek mögött ott áll „A cég”, ahol a különböző osztályok felelősek a különböző munkafolyamatokért, addig egy szabadúszónak minden önállóan kell megoldania az időbeosztás megtervezésétől kezdve a beszerzéseken át az egyes megbízásokra beadott pályázatokon keresztül … és még sorolhatnám a megvalósításig, a kivitelezésig, a munka elvégzéséig. Képzeld el, hogy mi lenne, ha a céged egyszer csak azt mondaná, hogy szerezd be magadnak a munkavégzéshez szükséges eszközeidet, építs ki magad körül egy támogató csapatot, reklámozd a terméket, vagy szolgáltatást, amit el szeretnél adni, stb… mert ha ezeket a feladatokat nem végzed el, akkor bizony fizetésre sem számíthatsz.
Ezeknek a folyamatoknak szerves alapját képezi az, hogy folyamatosan naprakésznek kell lenni a vállalkozás minden operatív területén is és mindemellett az élethosszig tartó tanulás elengedhetetlen.
Mit jelent ez számomra a freelancer lét?
Annak a megítélése, hogy az önéletrajzban hogyan mutat az, hogy szabadúszóként dolgozol vagy dolgoztál, vegyes. Magyarországon mintegy fél évtizede kezdett el jelentős mértékben elterjedni ez a vállalkozási forma. Jelenleg a szabadúszók száma megközelíti a százezres nagyságrendet. Azonban még mindig vannak olyan vállalatok, illetve toborzók, akik kosarából kiesik az a jelentkező, akik szabadúszóként tünteti fel magát az önéletrajzában vagy a LinkedIn profilján. Szerencsére viszont egyre nagyobb azon vállalatok száma, akik kifejezetten szívesen kötnek inkább megbízási szerződést egy szabadúszóval, mert tudják, hogy ők friss, naprakész tudással és innovatív szemlélettel rendelkeznek.
Mi történik a színfalak mögött?
A szabadúszó lét elsősorban fizikai szinten látványos a külvilág számára: azt gondolhatják, bármikor, bármit megtehet, szabadon osztja be az idejét az, aki nem köteleződik el egy céghez.
A legfontosabb az öniismereti munka végzése. Igen, az önismeret munka. Minden nap folyamatosan tükröt kap a szabadúszó azzal kapcsolatban, hogy milyen érzelmi, lelki állapotban van. Ha jól van, energikus, stabil (a stabilitás nem állandóságot jelent, hanem állandóságra törekvést), akkor az üzleti és szakmai folyamatai is áramlásba kerülnek. Sikereket ér el, ami anyagi szinten is mutatja, hogy rend és rendszer van a freelancer életében.
Mi történik egy szabadúszóval, ha nem jön a munka?
Ha nem olyan munka jön, amit szeretne? Ha nem fizetik meg a munkáját? Egy freelancer életében ezekre a kérdésekre kívül keresni a választ felesleges időpocsékolás. Befelé kell figyelnie: meg kell keresnie az okát annak, ami miatt előállt a „Nem jó a helyzet.” állapota. Ez önvizsgálatot igényel, ami során az önmagáról alkotott kép változik. A saját komfortzónájának határait kell saját erejéből kiterjeszteni, újra szerkeszteni. A saját erő arra vonatkozik, hogy el kell jutnia arra a következtetésre a helyzetének értékeléséből, hogy változtatnia kell, változnia kell, ha el akarja érni a célját.
Hova juthat a vizsgálódás során?
Kiderül,
nem jó a cél;
nem felel meg az eszközrendszere
üzletileg,
szakmailag;
a saját nehézségeit nem kezeli.
A legfontosabb az utolsó: „a saját nehézségeit nem kezeli.”
Nem fejlődik, nem keresi a javítás, a jobbítás lehetőségét. A rutinjai mentén halad. A rutinok azonban csak ideig-óráig működnek, miután minden nagyon gyorsan változik. A változást pedig csak rugalmas hozzáállással lehet lekövetni.
Melyek a sikerhez vezető úton az alapkérdések?
Hogyan halad az üzletem?
Hol tartok most az életemben?
A freelancer lét hosszú távon önfegyelemmel tartható fenn. Az önfegyelem pedig nem csak a napi és hetirend tartására vonatkozik, hanem a rendszeres, folyamatos önreflexióra is.
Ezek a kérdések persze mindenki számára hasznosak, azonban aki az önállóság útján jár és sikerre törekszik, kénytelen ezekre reflektálni. Ellenkező esetben lemarad – és elég egy pici szintű lemaradás a szakmától, az üzleti folyamatoktól, az így keletkező hiány pillanatok (értsd: néhány hét alatt) megsokszorozódik.
Mi van a siker mögött?
A siker mögött tehát a folyamatos tükör-gyakorlat van, az önreflexió. Ez az egyetlen módja annak, hogy a freelancer hosszú távon életben maradjon, megőrizve szabadságát. A biztonság emiatt mást jelent egy szabadúszónak és mást egy alkalmazottnak. A szabadúszó biztonságérzetét saját magából merítve tapasztalja és éli meg, miközben a külső körülmények változását tudatosan követi és igazodik azokhoz. A kitartó munka, a folyamatos kísérletezés együttese szakmailag és emberileg is fejlődést és előrevivő életformát alakít ki. Tulajdonképpen elsősorban nem a szakmai tudás lesz az, ami miatt a freelancer előnyösebb helyzetbe kerül az alkalmazottakkal szemben, hanem az a hozzáállás a munkához és az emberekhez, amelyet önmaga fenntartása érdekében alakított ki.
Tudsz-e nemet mondani, ha freelancer vagy?
Épp ezért néha nehéz nemet mondani egy újra és újra megújított szerződésre egy idő után. Amikor a szabadúszó már úgy érzi, hogy eltűnt belőle a lelkesedés és már megpróbálta sokféle szemszögből újraértelmezni a helyzetet és a feladatokat. Egy idő után már nem azzal az érzéssel kezdi az adott vállalathoz, vállalkozáshoz kötődő munkát, hogy milyen érdekes lesz is ismét valamit hozzátenni. Unalmassá válnak a feladatok, kevés bennük a kihívás.
A freelancer szerencsés abból a szempontból, hogy az adott szerződés, vagy projekt „csak” az egyik lába. Tehát ha megszűnik, akkor nem olyan nagy érvágás anyagilag és nem igényel olyan nagy váltást, mintha alkalmazottként a kiégés miatt kellene munkahelyet váltania.
Viszont tudni kell nemet mondani lelkiismeretfurdalás nélkül. Hiszen tudjuk, hogy ez sokkal jobb lesz mindkét félnek. Le kell vonni a következtetéseket, tükröt kell tartanunk magunk elé és előre tekinteni, fejlődni. Keresni kell azokat a helyzeteket, megbízásokat, amelyek újra felvillanyozzák és friss energiával töltik fel a lemerülőben levő forrást.
Tisztázzuk: A szabadúszók „magányos farkasok”?
Semmiképpen. Egyrészt folyamatosan kapcsolatban van az ügyfelekkel és velük dolgozik, együtt kell működniük mindenképp. Másrészt pedig sok szabadúszó alkot csapatokat, csoportokat időszakosan egy-egy projektre, vagy hosszabb távon a piacon való színesebb szolgáltatás skála megjelenése és praktikusabb eladhatóság miatt. Hiszen annak ellenére, hogy egy területen dolgoznak, a szakirányuk eltérő lehet.
Folyamatosan figyelnünk kell, hogy mire van szüksége a piacnak. Teljesen érthető, hogy a vállalatok olyan cégeket, csoportokat bíznak meg egy-egy szolgáltatás elvégzésével, amelyek sokféle szakirányultságú szakemberből állnak, mivel így lehetőségük van a szolgáltatások árnyaltabb verzióiból válogatni és az adott csoport jobban tud alkalmazkodni a cég igényeihez.
Miért dolgozz egy freelancer-rel?
A freelancer vállalkozó. Minden feladatra extra figyelemmel tekint, hiszen tudja, hogy ettől függ a következő megbízása – tehát a saját vállalkozásának tekinti a megbízó által kiadott feladatot. Maximumra törekszik, a legjobbat hozza ki a helyzetből – más választása ugyanis nincs.
Talán sok a „kell” és az „akarat” a freelancer életében, talán többnek tűnik, mint az alkalmazottak esetében. Valójában ezek a kellek és akaratok szívből jönnek, és a freelancer-ben élő szabadságvágy táplálja őket. Mert egy szabadúszó szabadon úszik. Van lehetősége elérni szakmailag és üzletileg a maximumot. A szabadsága lehetővé teszi, hogy meghaladja önmagát, kilépjen a komfortzónájából újra és újra. Az élethez való hozzáállásában nyitottabbá válik. A szabadságával akkor tud élni, ha beengedi az újat, megengedi magának az új megoldások kidolgozását, alkalmazását.
Az ügyfelei számára a létezési módja példaként szolgál. Innovatív megoldásokat ösztönöz nem csak a saját szakterületén, mégpedig az analóg működés mentén inspirálja a további változási folyamatokat.
Az a cég tulajdonos, aki valóban fejlődni akar, legalább egy szakterületen freelancer-rel alakít ki együttműködést. Az együttműködés addig tart, amíg az energiaáramlás érzékelhető. Van a „kifáradási pont”, ami azt jelenti, együtt tovább nem tudják fenntartani, fejleszteni a rendszert. Van lehetősége mindkét félnek azt mondani, hogy „nincs tovább”. Ez talán fájdalmas az adott pillanatban, mégis megadja a szabadság élményét, hiszen csak megszokásból nem marad fenn az üzleti, szakmai kapcsolat. Megbízó és a freelancer előtt új utak nyílnak, amelyek az ő fejlődésüket jobban szolgálják. Mert ez a lényeg.
Horváth Henrietta #üzletiangol #coaching 